Luke Howard ausztrál zongorista. Elsősorban jazzben utazik, de film- és színházzenét is ír. Gyermekkorában klasszikus zongorát tanult, az előképzettséggel tehát nincs gond. Szerintem ezt érzem is zenéjén, előadásmódján.

Lemezajanlo-Luke-Howard-trio

Triójának úgy tudom ez már a harmadik lemeze, a Meadowlands nevűt már hallottam. Klasszikus trió, dob, bőgő és zongora. Kell ennél jobb? Szerintem nem, de van aki töményebben szereti, nekem nagyon fekszik ez a hármas egység, hangjegyekből itt sincs hiány.

Már előző lemezének hangulatára is jellemző volt egy megkapó melankólia, fűszerezve itt-ott némi  frissességgel, ez az első taktusok után biztossá vált ezen lemezén is.

Lemezajánló-Luke-Howard-trio-album

Jobb oldalon bőgő biztosít egy állandó laza ütemet, ezt ellensúlyozza balról a néha igen intenzív dob keményebb ritmusa, amit a majdnem középről puhán, de vezető jelleggel odaillesztett zongora tesz teljessé. Persze bármelyik maradna el, megborulna az egység, ezt akár meg sem kellett volna jegyeznem.

Lassan indul minden zeneszám, felépül aztán, gyakorta belendül, de nem zavaróan, ezt a finom – már említett – melankóliát nem töri meg, legfeljebb pár perc erejéig megpróbálja feledtetni. Kitörni belőle? Nem, nem is kell, így jó. Azért nem sírunk, csak már lemegy a nap is, kissé fáradtak vagyunk, ez nem a mulatásról szól, persze nem is robot, inkább alkony. Igen, talány az alkony, és a gyakorta felbukkanó erősebb dob ritmusa, a még fel-felvillanó utolsó napsugarak ernyedt látványa.

Luke-Howard

Úgy érzem Howard meg akar maradni legnagyobb hangszerével középen is a háttérben. Óvatosan klimpíroz, soha nem reagálja túl a többieket, sőt! Inkább aláfest, csak néha bukkan igazán elő, akkor is csak azért, hogy elindítson egy másik hangszert. Az egészben persze ott lappang az ellentét is; mert vezet is a zongora, meghatároz, kiemel, hangsúlyoz.

Nagyon tetszik, megragad a hangulata, nem virtuozitások, egyének játsszák, hanem a trio zenél nekünk, azt pedig eszméletlenül teszi. Ritkán vagyok úgy, hogy az eléső hangjegyek megfognak egy lemezen, de ennél így voltam, vagyok. Nem tudok egyetlen számot, hallgatni, kiemelni, ajánlani, le kell ülni és végig kell hallgatni.

Ha mégis kellene akkor a Self  Preservation lenne az. Luke Howard trio: The Electric Night Descends (2016)

Összes játékidő: 39.45

  • The Electric Night Descends
  • Atlases
  • Interlace
  • Periphery
  • Spir
  • 7:52
  • 5am Quiet
  • Passage Through A Dream
  • Warm Springs
  • Self Preservation

Lemezajánló – Luke Howard trio: The Electric Night Descends

Zenélnek:

Luke Howard - zongora

Jonathan Zion - bőgő

Daniel Farrugia – dob

A felvétel 2015. márciusban készült Melbourne-ben.