Analóg kábelek:
Az audió kábelek első generációját az analóg jelekhez tervezték. Egy analóg jel azt az információt fejezi ki, ami egy, az információval analóg folyamatos hullámforma által kerül szállításra. Ha az információ egy 1000 hertzes szinusz hullám, az analóg jel egy olyan feszültség, ami a pozitív és negatív között változik 1000-szer másodpercenként egy szinusz hullám alakú minta szerint. Ha ezt az elektromos jelet használjuk egy hangszóró tölcsér mozgatására ugyanebben a ritmusban, akkor hallhatjuk a hangszóró hangját.
Összekötő kábel:
Olyan kábel, amely két szórakoztatóelektronikai berendezés egymással való összeköttetését valósítja meg. Az összekötő kábelek - szemben a hangsugárzó kábelekkel - gyengeáramú és viszonylag kis feszültségű jelet szállítanak, ezért fontos a zavaroktól való védettségük.
Sztereó csatlakozó:
A kétcsatornás sztereó analóg hangjel továbbítására szolgáló csatlakozótípus. A különböző berendezések jelenleg legelterjedtebb hangátviteli módszere, amely a leggyakrabban RCA csatlakozókal ellátott kábelpáron kerül továbbításra. Hordozható berendezéseken gyakran használják az úgynevezett "Jack" csatlakozót is.
Szimmetrikus jelátvitel:
Olyan hangátviteli rendszer, amelyben a két egymással pontosan ellenfázisban változó hangjelet továbbítanak egyszerre. Átvitelére három vezetékeret (két vezető és egy nullponti) és úgynevezett "XLR" csatlakozót használnak. Főként professzionális, vagy magas minőségű otthoni rendszereken található meg. Mechanikailag sokkal ellenállóbb, a zajokkal és környezeti zavarokkal szemben védettebb, mint az RCA csatlakozós aszimmetrikus jelkábel.